Legyen rend!

Olvasom, hogy Illés Zoltán 1998 óta másolja a vagyonnyilatkozatát. Most komolyan, minek kellene történnie ahhoz, hogy végre legyen következménye a dolgoknak Magyarországon?

Mostanában rengeteget olvashatunk arról, hogy a politikusaink milyen szabadon értelmezik a rájuk rótt vagyonbevallási nyilatkozattétel kötelezettségét. Ami miatt pont ma írom meg ezt a bejegyzést, az a Rogán Valéria kapcsán megjelent cikk.

Szeretném leszögezni, hogy mennyire fontosnak tartom azt, hogy a vagyonnyilatkozatok a lehető legpontosabbak, és a választók által könnyen elérhetőek legyenek. Azt gondolom, hogy ha valaki olyan pozícióba lép, amellyel az országot kívánja szolgálni, akkor - ha valóban emitt az elkötelezettség miatt vállal ilyen posztot - egy vagyonnyilatkozatnak a kitöltésének nem nyűgnek kellene lennie, hanem a feddhetetlenség, tisztesség bizonyítékának.

Szerintem akkor lenne rend ezen a területen, ha a képviselők, miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, jegyzők, stb. vagyonnyilatkozatait (hogy kikre kellene még kiterjeszteni, arról lehet vitatkozni) egy olyan szervezet vizsgálná, amelyben képviseltetik magukat parlamentben szereplő pártok delegáltjai, és minden személy vagyonnyilatkozatát külön-külön átvizsgálnák minden évben. Természetesen a vizsgáló személy "pártállása" nem egyezhetne meg a vizsgált személyével, és persze az egész vizsgálati anyagot a lezárásakor nyilvánossága kellene hozni.

Egy ilyen szervezetnek nagyon rugalmasnak kell lennie, és természetesen elég széles körű jogosítványokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan tudja vizsgálni az érintettek vagyonosodását. Ennek megfelelően a Vagyonosodást Vizsgáló Hatóságnak (a hatóság szó lehet, hogy kicsit erős, úgyhogy az elnevezésen még lehet, hogy dolgozni kell) a NAV-hoz hasonló jogosítványokkal kellene rendelkeznie.  Arról, hogy ez a szervezet az államigazgatáson belül hova tagozódjon be, szintén lehet beszélgetni. 

Előző posztom írtam arról, hogy mennyire szomorúnak tartom azt, hogy a választók ennyire érdektelenek, amihez szerintem hozzájárul az is, hogy a demokratikus jogaikkal igen ritkán tudnak élni.

Még a mostani választások előtt gyorsan kitaláltunk (laikusokként) egy szerintünk életképesnek tekinthető országgyűlési választási rendszert, a józan eszünkre, az elveinkre és az ideáinkra alapozva. A fura az volt, hogy a politikailag ellentétes oldalon állók milyen könnyen tudták megoldani ezt a kérdést. Ehhez hozzájárulhatott az, hogy nem politikai oldalak felől, hanem a választók demokratikus jogainak minél nagyobb használatára való ösztönzésükre való igényünk felől közelítettük meg a kérdést.

Na de jöjjön a "rendszer" (azért teszem idézőjelbe, mert elég röviden össze lehet foglalni).

Alapelvek:

• 199 fős parlament (+ miniszterek)
• csak választókerületekből lehet bejutni a parlamentbe (arról, hogy ez egy- vagy kétfordulós kell hogy legyen,lehet vitatkozni)
• a képviselőknek visszahívhatóknak kell lenniük
• elektronikusan (kormánykapu) is lehet szavazni

Ennyi. De nézzük a kicsit részletesebben!

1. Képviselők visszahívhatósága. Ez az a pont, ami garantálja azt, hogy a választópolgárok ne csak négyévente gyakorolhassák a demokráciát. Magára a visszahívásra "időközi választás" keretében lehet sort keríteni. Ezen a visszahívást kezdeményezők jelöltje, és a regnáló képviselő indulhat). Persze kemény feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy vissza lehessen hívni valakit. Például ilyen feltételek lehetnek a következők:
   • Évente egyszer lehet visszahívást kezdeményezni.
   • A visszahívási folyamat kezdeményezéséhez a választókerület szavazóinak 25%-ának támogatása szükséges (aláírásgyűjtéssel).
   • Ha megvan a 25%, és sor kerül "időközi választásra", ennek költségeit a visszahívást kezdeményező(k)nek kell finanszíroznia.
   • Az időközi választás akkor sikeres, ha a választásra jogosultak 50%-a szavaz a visszahívást kezdeményező(k) jelöltjére.
   • A visszahívás sikeressége nem befolyásolja az országgyűlési választások időpontját, vagyis a visszahívás keretében megválasztott képviselők mandátuma a következő sikeres visszahívásig vagy a rendes országgyűlési választásokig tart.
2. Ha valaki kormánytag, nem lehet képviselő (szavazati joga ettől még lenne) - Amiatt, mert egy fenékkel két lovat megülni igen nehéz. Természetesen a továbbiakban sem lehet valaki polgármester és képviselő egyszerre.Ha valaki a kormány tagjává válik, akkor abban a választókerületben új választást kell kiírni viszont a kormánytagok is rendelkeznek a parlamentben szavazati joggal.

Azt gondolom, hogy a részletes kifejtés után sem túl bonyolult a rendszer. Lehet, hogy néhány dolgot most kifelejtettem, de ha eszembe jut, majd kiegészítem ezt a rendszertervet. :)

Addig is, a következő posztom arról fog szólni, hogy szerintem hogyan kéne "működnie" egy parlamenti képviselőnek.

Nyilván eddig még senki sem fedezte fel még a blogunkat, ezért ez a bejegyzés inkább magamnak/magunknak szól. 

Hogy miről? A választásokról (ezúton is gratulálunk a győzteseknek). Számomra nagy csalódást okozott a mostani választás, és nem csak amiatt, hogy egy olyan párt győzött, amely aktív részese volt az elmúlt 25 év "elkúrásainak", hanem amiatt, hogy az ország  állampolgárait ennyire hidegen hagyja a saját (és gyermekeik) jövőjéről való döntés.

Nyilván felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja egy ember életét az aktuális politikai helyzet? Valószínűleg semennyire. Akkor viszont miért fontos mégis véleményt nyilvánítani? Azért, mert az ember nem élhet elvek, értékek, ideák nélkül, és ezek mellett leginkább a véleményének megfogalmazásával lehet kiállni. És nem mellesleg addig, amíg az ember kialakítja a véleményét, átgondolja, rendezi magában a felmerülő kérdéseit, ami hozzájárulhat a személyiség fejlődéséhez. 

Persze a mostani választási rendszer (és az előző sem) nem támogatja azt, hogy az emberek folyamatosan foglalkozzanak a politika "nagy kérdéseivel", amire egy demokráciában nagy szükség lenne. Ezért kitaláltunk egy olyan választási rendszert (abszolút kívülállóként), amely szerintünk alkalmas lenne arra, hogy a választók a lehető legnagyobb mértékben élni tudjanak demokratikus jogaikkal (ne csak négyévente). Következő posztunk erről fog szólni.

Elképesztő, ami a hétvégi hóhelyzet után következett, már ami a kormányzati kommunikációt illeti. Miután a királyi televízió riportere elmondja a tv-ben, hogy ott, ahol elakadt, órákon keresztül nem találkozott semmilyen katasztrófaelhárítással, illetve Deutsch Tamás megírja, hogy "Totális a káosz" (még hosszan lehetne sorolni a nem épp jó tapasztalatokat), ezek után az egész helyzet kezelése sikertörténetként van feltüntetve, minden kormányzati fórumon.

Addig nem lesz rend az országban, amíg ezt szemrebbenés - és persze következmények - nélkül megteszik a politikusaink! Legyen rend!